A hónap műtárgya

De hát vajon melyik eszme a legelvontabb? Természetesen ez a kérdés csupán olyan eszmére vonatkozik, amely művészi feldolgozásra alkalmas, és nem olyan eszmékre, amelyek tudományos leírásra valók. Vajon melyik közeg a legelvontabb? Először ez utóbbi kérdésre válaszolok. Az a közeg, amely a legtávolabb van a nyelvtől.

Milyen eszme kényszerül ennek a közegnek a kifejezésére, melyik érzékszervünk által vagyunk képesek azt felfogni? A látás, mely a legdemokratikusabb érzékszervünk kapcsolódik össze az eszmével.

De miért éppen a látás van kitüntetve? Miért nem a hallás vagy a tapintás? És egyáltalán: miért kell egy érzékszervet kitüntetni? Nem volnának egyenrangúak végső soron az érzékletek, s ekként az érzékleteket szolgáltató érzékek?

Itt a gondolatra magára kérdezünk rá, mint az elvont igazság magjára. A látás nem követeli meg, hogy a szemlélő a látott dologgal kapcsolatba lépjen. A látvány elválasztható a dologtól (például a képzeletben). A kép elválasztható az anyagi létezőtől, amelynek a képe. Ez az érzék biztosítja az absztrakció és a gondolat szabadságát.

Ezt a gondolati szabadságot értelmezi újra, Ferenczi Károly Gondolkodom, tehát várok című képén. A gondolkodom, tehát vagyok kifejezés átértelmeződik, és más cselekvésre ösztönöz bennünket. A létezés mottója egy passzív cselekvéssé alakul át. A gondolat mely a látás útján a teoretikus igazságot közvetíti lesz az időben a létező önazonossága, mely közben az idő múlásával válik az létezéssé. Talán a türelemre int minket a művész, hogy megérkezzünk a gondolati szabadsághoz.

De hogyan lesz mindez vizualizálható a grafikán? Hogyan függ össze a piramisszerű elrendezés az eszmével.

A piramis „a fölemelkedés helye”. A képen is ennek a folyamatnak lehetünk tanui. A tisztán gondolati szabadsághoz vezető utat láthatjuk, melyben a gondolat rögös útját járjuk be. A felfelé emelkedő utat a piramis aljában a nyelvüket öltő profilból ábrázolt arcok zavarják meg. A piramis tetején található portré a tudás biztos birtokában van. Itt a szétváló jó és rossz közötti utat láthatjuk, ezzel is ábrázolva a gondolat szabadságának kettős voltát.

A grafika tehát arra sarkalja nézőjét, hogy türelmesen várja meg a gondolat szabadságának a jó irányba vett kibontakozását. A várakozás által leszünk képesek szelektálni jó és rossz gondolat között.

Ferenczi Károly: Gondolkodom tehát, várok, vegyes technika, papír, 69×70 cm, 2005, 2016.3.1.

Gondolkodom, tehát várok

A hónap műtárgya

Janus arcú isten jelenik meg Ferenczi Károly egyedül tájékozódom című képén. A kép intuíciója az idő múlását emlegető mementó, amelyben maga a művész is szembenéz az elmúlás súlyával. “Az idő sajnos nem halad csak múlik. Akárcsak jómagam…”- állítja maga a művész. A kétarcú fej jövője és múltja ebben az időkeretben foglalkozik elmúlással és eljövendővel.

Az múlt arca mely a eljövendő záloga, befolyásolja a jövő tekintetét, nélküle nem lenne mire alapozni az új kezdeményezést. Ezért amikor valami új dologba kezdünk, amikor két világ, a múlt és a jövő világának kapujában vagyunk, meg kell állnunk és időt kell szentelnünk az előkészítésére. Ennek az előkészítendő időnek a környezetét vegyük most szemügyre. Ha alaposabban megnézzük a festményt nem csak az idő ellentéte ötlik fel bennünk. Találhatunk benne különböző fogalmi ambivalenciákat is. Így a fent és a lent az ördög és Isten tudás és nem tudás a látás és nem látás a tett és a szólás és az érzés és nem érzés ellentétei is megtalálhatók a képen. A művész találékonysága, hogy ezeket hogy csoportosítja.

A múltba révedő arc miliője részben negatív, míg a jövőbe tekintő jövője pozitív, ez egyben ellene is mond a Janus arcú mitológiának, ahol a múlt jó dolgai befolyásolják a jövőt. A jövő arca reményli a múltból fakadó jót, mégsem kapja meg azt. A két áldásra nyitott kéz, mely közrezárja az arcot jelzi számunkra az érzékelés számára elengedhetetlen testrészünket, mintegy az idő mérnökét. A homlokon megjelenő metronóm az ütemet jelző, múlt és jövő ritmusát meghatározó eszköz.

A kép aljában két várfal fogja közre az arcot, mintegy védő szerepet betöltve. A szabadság önállóságára utaló cím is itt található meg felírva.

A Janus arc a római mitológiát felhasználva ezen a képen egy független entitássá válik, felhasználva a kettőséget, melyet múlt és jövendő képvisel, de a művészi szabadság átértelmezett környezetében. Így válik a kép Ferenczi Károly az időről alkotott művészi hitvallásává.

Ferenczi Károly: Egyedül tájékozódom, vegyes technika, papír, 50×65 cm, 2006, 2016.4.1.

Egyedül tájékozódom

Mecseki Hargita szobrászművész kiállítása

2024. május 4 – június 16.

A kiállítás megrendezését támogatta: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata.

dr. Füzesi Péter alpolgármester, Szabó Tiborné és Virág Mihály képviselő

Tárlatvezetések a művésszel:

2024. május 15-én, szerdán 16 órakor

2024. június 12-én, szerdán 16 órakor

Dr. Bíró Gáspárnak, a Molnár-C. Pál Baráti Művésztársaság elnökének gondolatai

Mecseki Hargita a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Festők és Szobrászok Társasága, a Művészek Alkotó Társasága, a Nyolcszemközt Művészeti Társaság, a Vigyázó Ferenc Művészeti Társaság mellett tagja a Molnár-C. Pál Baráti Társaságnak is.

Számos egyéni és csoportos hazai és nemzetközi kiállítása volt. Bemutatkozott Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarország szinte felsorolhatatlanul sok városában Százhalombattától Kecskemétig, Szegedig; Szentendrétől Egerig, valamint több Balaton melletti településen; Budapesten pedig nemcsak közelebbi pátriájában, Rákoscsabán, hanem a legtöbb kerületben is.

Számtalan köztéri alkotása (egész-alakos szobrok, portrék, büsztök, több alakos szobor, kisplasztika és relief-kompozíciók, oltárok, stb.) közül csupán néhányat említenék – hiszen maradéktalanul úgysem tudnám felsorolni őket: ez lehetetlen vállalkozás lenne.

Hogy néhány konkrét alkotást is megemlítsek: Hargita legutóbbi munkái közül feltétlenül szeretném kiemelni a Makovecz Imre tervei alapján épült Rákoskerti Mennybemeneteli Templom számára készített „Szenvedő Krisztus” oltárát. De ő alkotta korábban például a Zamárdiban lévő Mária Kápolna főoltárát is.

Portrészobrai, büsztjei közül a Nárai Zoltán tudósról, Ádám Jenő zeneszerzőről, vagy éppen Koós Károlyról készítetteket; a sok-sok vallásos tárgyú kompozíció mellett a II. Rákóczi Ferenc alakját őrző márvány-reliefet említeném. Csak a változatosság érzékeltetése céljából soroltam fel néhányat az alkotások közül.

1995-től a Magyar Televízió egyébként több ízben portréfilmet sugárzott róla. 

Szobrai leggyakrabban magas tűzű, mintázott samottból készülnek, a patinát redukciós égetés (raku) adja, és általában márvánnyal, vagy fával egészülnek ki, de alkot bronzból is – viaszöntéssel, képeit faroston, rétegelt lemezen készíti vegyes technikával.

Grafikái egyedileg készülnek: lavírozott tus-technikával, grafittal. Ikonjait fára, gouache-sal festi.   

Munkái magas színvonalú szakmai tudásról árulkodnak, kivitelezésük hallatlan gondossággal történik. Az érző, szenvedő ember lírai ábrázolása, a szeretet, a mély emberi érzések megjelenítése foglalkoztatja. Akkor is az általános emberi megnyilvánulásokat ábrázolja, amikor (gyakran) biblikus, vallási témához nyúl. Figuratív képi ábrázolása az általa közölni akart érzelmeket, gondolatokat hűen, érthetően közvetíti a nézők felé, ugyanakkor nem kelti az atavizmus érzetét a szemlélőben, mert szobrainak, reliefjeinek anyaga, megfogalmazásmódja az alkotásait nagyon is modernné, ugyanakkor időtállóvá teszik. Az „időn túliság”, „idő felettiség” érzése járja át az embert ezeknek az alkotásoknak a megtekintésekor, mert örök emberi érzéseket közvetítenek. Műveiben sokszor érezzük az archaikus görög szobrászat hatását és az egyiptomi szobrászat emelkedettségét, fenségét, időtlenségét. Alkotásai ezeket a klasszikus értékeket is őrzik – modern formába öltöztetve. Mondanivalóját sajátos stílusban fogalmazza meg. Olyan egyedi stílust sikerült kialakítania, amely már messziről beazonosíthatóvá teszi műveit még a mai, agyonzsúfolt világban is. Misztikus erejű művészete kuriózumot jelent, és feltétlenül kiemelkedő helyet kell, hogy kapjon a magyar kortárs szobrászművészetben.  

Mecseki Hargita évtizedek óta oszlopos tagja a Molnár-C. Pál Baráti Körnek. Kedves, optimista, rokonszenves egyéniség, aki mindenkivel barátságos kapcsolatot ápol, és egyik fő összetartója, ahogy mondani szokás: „kovásza” művésztársaságunknak. Alt hangján – amely szépségét idősebb korára is megőrizte – felkérésre gyakran ad elő művészbarátai számára csodálatosan szép népdalokat, vagy egyházi énekeket. Számára a két művészeti ág (szobrászat és zene) szervesen összefonódik.

Ugyanakkor lakóhelyi- és tágabb környezetének is gondos ápolója. Igazi lokálpatrióta, aki köztéri szobraival igyekszik hozzájárulni közterületeink színesebbé, humánusabbá, élhetőbbé tételéhez.

Néhány mondatban szeretnék a jelen kiállítás megrendezéséről is szólni: a helyszín rendkívül reprezentatív, és az, hogy az összes tér nagy része Hargitáé lehetett, méltán emeli a kiállítás, és az egész életmű jelentőségét. A szobrok elrendezéséhez is külön gratulálunk, hiszen olyan összeállításokat, kombinációkat láthatunk, amelyek különböző időben készült, különböző mondanivalójú szobrokat is nagyon harmonikusan kapcsol össze. Sőt, a szobrok találó egymás mellé helyezése új mondanivalót is inspirál. Tekintsünk csak a „Bűnhődés” című alkotás Raszkolnyikovot ábrázoló alakjára és a föléje helyezett másik kompozícióra: a kereszten függő Krisztusra. A két alkotás kölcsönhatása valami egészen újszerű benyomást kelt, új gondolatok megfogalmazására sarkallja a nézőt. A Bűn és bűnhődés főhőse, a borzalmas bűn elkövetője mintha föltekintene a Mindenhatóra, aki minden bűnünket megbocsájtja…

Bár életmű-kiállításról van szó, természetesen nem tudjuk ennek a nagyon színes, és nagy volumenű életműnek minden alkotását ezen a helyen megszemlélni, hiszen jelentős része köztereken, közintézményekben, vagy éppen külföldön, ill. magángyűjteményekben található. Azonban bőséges és kielégítő ízelítőt ad Hargita sok évtizedes, szerteágazó tematikájú, ugyanakkor nagyon is homogén, egyfajta elgondolást, látásmódot kifejező művészi elképzeléséről, mondhatjuk nyugodtan: hitvallásáról.

 

Következő oldal »