Rákosmente művészete – Válogatás az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem képzőművészeti gyűjteményéből
2024. december 12 – 2025. január 18.
Megnyitó időpontja: 2024. december 12-én, csütörtökön 18.00 óra
Helyszín: Nagy Balogh János Kiállítóterem
1196 Budapest, Ady Endre út 57.
Nyitvatartás: kedd-péntek: 14-18 óráig; minden páros hét szombaton: 10-14 óráig
A kiállítást egy tárlatvezetés keretében megnyitja:
Ádám Ferenc gyűjteményvezető, történész-muzeológus
Bemutatott művészek:
Tarjáni Simkovits Jenő grafikusművész 1895-1995
Laborcz Ferenc szobrászművész, 1908-1971
Bényi László festőművész 1909-2004
Doór Ferenc festő-és grafikusművész
1918-2015/Károlyi Ernő festőművész
1923-2016/Parrag Emil festőművész
1925-2019/Csekovszky Árpád keramikus
1931-1997/Ballonyi László festő, grafikus, 1937-2004
Pál Margit festő, grafikus, 1939-
Kiss György festő, szobrász, éremművész, 1943-2016
Novák András festőművész, 1944-
Rabie M. Hadie keramikus 1945-
Szakáll Ágnes festőművész, 1945-
Salamon György festőművész, 1948/Szalai László keramikus, 1948-
Barnóth Zoltán festőművész, 1951
Ferenczi Károly festő, grafikus, performer, 1952- 2024
Orosz Károly keramikus, 1956-
Ilosfai Krisztián, festőművész 1958-
Ferenczi Zsuzsa kárpittervező 1960-
Horváth Éva Mónika festő, grafikus, 1965-
Lisányi Endre esztéta-képzőművész, 1966
Bukta Norbert festő grafikus, 1969-
Kelemen Dénes Lehel festőművész, 1979-
Vitárius Nikoletta grafikusművész, 1980-
Páljános Erzsébet festőművész, 1982-
Kusovszky Bea festőművész, 1986-
Művészajándékok – képzőművészeti kiállítás
2024. november 30 -2025. január 19.
A „Művészajándékok” című kiállításon bemutatott műtárgyak többségét azok a változatos műfajú és tematikájú alkotások képezik, amelyeket 2000 és 2010 között minden adventi–újévi időszakban, az adventi kalendáriumok mintájára a budapesti Gerbeaud Ház ablakaiban láthatott a közönség. A magyar kortárs képzőművészetet újszerű módon népszerűsítető kezdeményezést Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. Az évente bemutatott képek ma is láthatóak a www.adventart.hu weboldalon. A kollekciót a kiállítás idejére Szappanos T. Andrea és Lukács László bocsátotta az Erdős Renée Ház rendelkezésére, aki a magángyűjteményéből származó képekkel egészíti ki a tárlat anyagát.
A bemutatott művészek:
Agócs Írisz festőművész
Békés Rozi illusztrátor
Csikós Ilona festőművész
Csíkszentmihályi Réka iparművész
Finta József (1935-2024) építész
Gulyás Gyula (1944-2008) szobrászművész
Győri Márton festőművész
Horváth Roland festőművész
Jovián György festőművész
Kalmár István festőművész
Károlyi Ernő (1923-2016) festőművész
Kárpáti Éva festőművész
Király Gábor festőművész
Kovács Emese textilművész
Kun Fruzsina festőművész
Kusovszky Bea festőművész
Lencsés Ida kárpitművész
Mayer Berta festőművész
Mózes Katalin festőművész
Nagy Gábor festőművész
Nádor Tibor festőművész
Nemere Réka (1969 – 2022) festőművész
Nishizawa Akira képzőművész
Olescher Tamás (1954-2021) festőművész
Orvos András festőművész
Paróczi Ágnes (1937 – 2022) festő-, iparművész
Scherer József (1947 – 2020) iparművész
Siflis András festő-, grafikusművész
Somorjai Kiss Tibor grafikusművész
Soós Tamás festőművész
Stark István festő-, grafikusművész
Szabó János festő-, grafikusművész
Takács Mari festőművész
Tari Gábor festőművész
Tettamanti Béla (1946-2020) grafikusművész
Tomasz Piars festőművész
Végh Marcell festőművész
Zoltai Bea festőművész
Zvolszky Zita festő-, grafikus művész
A tárlat január 19-ig látogatható az Erdős Renée Házban, keddtől vasárnapig, naponta 14 és 18 óra között. (Belépés 17.30-ig). Az Erdős Renée Ház december 23-tól január 6-ig zárva tart.
A hónap műtárgya
Az alázat erénye sejlik fel Magyar József munkáiban. Ez az erény nélkül nem lenne képes az alkotó ilyen mérvű műalkotásokat létrehozni. A technikai bravúr melyet az alkotó létrehoz, megkívánja a kevélység bűnével szembeni alázat gyakorlását. A műalkotás elkészítésének folyamata, az önnön szenvedésében értelmet és örömet lelő ember ideálja. Ez az aszkézis mely a technikai fáradozás gyümölcse, létrehozza a vonalrendszerek kusza hálózatát, melyet egésszé csak a cím értelmében értelmezhetünk.
A kép címe „Elmaradt feltámadás” szakrális jelentést hordoz magában. A kép jelképezi azt a pillanatot, ami a keresztény mitológia egyik legjelentősebb eseményét kérdőjelezi meg. Az elmaradt feltámadás mely nélkül Jézus isteni mivolta nem lenne teljes, egy reményvesztettséget sugall. A cím a halálból való újjászületést kérdőjelezi meg, és elveszi mindazt a pozitívumot mely az örök életbe vetett reményt sugározná felénk. Az így létrehozott kép az alkotó azon szándékát tükrözi, hogy a halál az úr az életen. Persze ami elmaradt az bepótolható, és jelzi számunkra, hogy tervben volt valamikor feltámadni, de ez még nem jelenik meg, mint reménység.
A képen egy alak jelenik meg egy kereszt mögött. Az alak torzója sejlteti a keresztre feszített fájdalmát, a halál azon állapotát, melyen nem uralkodhat az élet. A kereszt melynek szimbolikus magyarázata horizontális és vertikális, azaz földi és mennyei találkozása, kitakarja az alak egy részét. Az alak és a kereszt közösen ábrázolják az elmaradt feltámadást, és a keresztre feszített halálának állapotát.
A szakrális téma nem csak a mű címéből adódik, hanem a munkafolyamat is olyan attitűdöt kíván meg, amely a profán közegből kiemeli a műalkotást. A tussal készített pontok halmaza, az aszkézis olyan misztériumát kölcsönözi a képnek, mely önmagában is szentségi.
Magyar József: Elmaradt feltámadás, tus, papír, 1983, 27×49 cm
