Magyar Kultúra Napja: Hungarica Scientia – Magyar Tudomány kiállítás
1825- november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítása céljára. Ez a dátum a Magyar Tudományos Akadémia születésnapja. 1928-ban bekövetkezett halála után gróf Vigyázó Ferenc, szülei, gróf Vigyázó Sándor és báró Podmaniczky Zsuzsanna végakaratának is megfelelően az akadémiára hagyta vagyonát.
A birtok központjában, a rákoskeresztúri kastélyban, 1935-ben megnyílt a Gróf Vigyázó és báró Podmaniczky Családi Múzeum.
Az évfordulóra és a Podmaniczky-Vigyázó családra emlékezve Rákosmente helytörténeti gyűjteménye és galériája, az Erdős Renée Ház Hungarica Scientia – Magyar Tudomány címmel művészeti kiállítást rendez, amely az intézmény hagyományos, Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett kiállításainak sorozatába illeszkedik.
Kiállító művészek:
2026. január 25-én, vasárnap 18 órakor
szerdától vasárnapig, naponta 14-től 18 óráig. (Belépés 17.30-ig.)
Kapcsolódó programok:
január 29-én, csütörtökön 18.30-kor Vigyázó Szalon a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság szervezésében: A Podmaniczky-Vigyázó család és a Magyar Tudományos Akadémia. Ádám Ferenc illusztrált előadása
Február 11-én, szerdán 17.30-kor kurátori tárlatvezetés a kiállításban
Március 8-án, vasárnap 16 órakor: Finisszázs. Tárlatvezetés, Kerényi Eszter Lilla fuvolaművész közreműködésével. A közönségdíj átadása
A kiállítás megrendezését támogatta:
Magyar Művészeti Akadémia,
Nemzeti Kulturális Alap,
Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság
Budapest Főváros XVII. kerület
Rákosmente Önkormányzata,
Horváth Tamás polgármester,
Szabó Tiborné,
Hatvani Zoltán
KÖNYVBEMUTATÓ (Koniorczyk Borbála: Női szörnyetegek – Kivételes művészek a századelő Budapestjén) ÉS ERDŐS RENÉE KAMARAKIÁLLÍTÁS. 2025.12.04. 18 óra
KONIORCZYK BORBÁLA: NŐI SZÖRNYETEGEK – KÖNYVBEMUTATÓ
Kivételes művészek a századelő Budapestjén.- és ERDŐS RENÉE KAMARAKIÁLLÍTÁS
2025.12.04. 18 óra– Erdős Renée Ház- Renée Cafée, 1174 Budapest, Báthory utca 31.
Női szörnyetegek- hét női művész története a 20. század elejének Budapestjéről. Ezekben az időkben az alkotó, szellemi tevékenység a nők számára egyáltalán nem volt elfogadott. Volt olyan, aki egyenesen “női szörnyetegekhez” hasonlította őket, veszélyt látva abban, hogy ők már nem csak a háztartás vezetésére és az anyaságra vágytak. A századforduló után azonban lassan elkezdett megváltozni valami. Időközben Budapest nagyvárossá fejlődött, a nők pedig több mozgástérre vágytak (a fűzőre viszont egyre kevésbé). Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga ebben a környezetben éltek, alkottak, mai szóval “valósították meg önmagukat”. Történeteik több ponton összefonódnak, a könyvben nyomon követhetjük sikereiket, örömüket, botlásaikat.
A szerző urbanista, kulturális szakember, a „Hosszúlépés.Járunk?” városi sétaszervező cég egyik alapítója. Hosszúlépés Budapesten, Hosszúlépés a körúton túl címekkel már jelentek meg kötetei (Merker Dáviddal együtt).
