Tükröződések – Hanula Judit képzőművész kiállítása

2019. április 27 – május 19.

Hanula Judit (1947-2016) képzőművész “Tükröződések” című kiállítása

Megnyitó: Eszterág Ildikó tanár

A kiállítás megtekinthető 2019. május 19-ig, hétfő kivételével naponta 14 – 18 óráig. Május 1-én a múzeum zárva tart.

Szakmai önéletrajz

Békásmegyeren születtem 1947-ben. Egész gyermekkorom az állatok bűvöletében telt: biológus szerettem volna lenni. Ezután viszonylag hirtelen váltásnak tűnik, hogy a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségiztem, s lettem „kerámiakészítő” szakmunkás.

1969-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, Pátzay mesternél. Ettől kezdve mint művésztanár tevékenykedtem. ’69-től közel két évtizedig a cinkotai Szerb Antal Gimnáziumban tanítottam rajzot, kerámiát, művészettörténetet, majd a Postás Művelő-dési Központ szobrászkörét vezettem az intézmény megszűnéséig. A cinkotai gimnáziummal azóta sem szakadt meg a kapcsolatom, nyaranta az iskola alkotótáborában művészeti vezetőként dolgozom.

1992-ben kezdtem festeni Ferk Ilona és Topor András festőművészek útmutatása mellett. Képeim elsősorban pasztell, illetve akvarell technikájú, természeti képek. A Tokaji Művésztelepnek újraalakulásától vagyok tagja. ’93 óta szerepelek csoportos kiállításokon (pasztell biennále, tájképfestészeti biennále, stb.) ’97-től vannak egyéni kiállításaim. 2002-ben a Víz és Fény című kiállításon a pasztell-akvarell kategóriában első díjat nyertem.

2005-ben elnyertem a Zilahy György díjat.

 

Valójában nem tudom megfogalmazni, miért is kezdtem festeni.

Amikor gyermekeim felnőttek, s már nem kötött le olyan szorosan az otthoni munka, elkezdtem terepre járni Ferk Ilonkával.

Lehet, hogy visszataláltam gyermekkorom természetébe, lehet, hogy a csend, a termékeny magány érintett meg, mindenesetre nagyon jó festeni…

 

Hanula Judit

(1947. 02. 22 – 2016. 05. 25.)

 

HARMADNAPRA – kortárs keresztény művészeti gyűjtemény a Kecskeméti Katona József Múzeumból

2019. március 22 – április 19.

A tárlatot március 22-én, pénteken, 18 órakor a kiállítás kurátora, ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője nyitja meg, közreműködik az Ars Sacra Kamarakórus.

A tárlaton részt vevő művészek (52 alkotó, 54 műve): Aknay János; Aranyász Zita; Ardai Ildikó; Bábás Erika; Balanyi Károly; Ballonyi Pál Margit; Bohus Áron; Csete Ildikó; Dárday Nikolett; Fazakas-Koszta Tibor; Ganczaugh Miklós; H. Barakonyi Klára; Hús Zoltán; Károlyi András; Katona Katalin; Kecseti Gabriella; Kertészfi Ágnes; Kiss Márta; Koszta Zsófia; Kótai József; Kovács Keve; Kőhegyi Gyula; Kun Éva; Láng-Miticzky Katalin; Lencsés Ida; Madarászné Kathy Margit; Máté János; Morvay Ibolya; Oberfrank Luca; Olajos György; Orient Enikő; Orosz István; Osgyányi Sára; Pájer Emília; Penkala Éva; Prutkay Péter; Rékasy Levente; Rudó Anna; Sándor József – Attila; Skoda Éva; Somodi Ildikó; Stefanovits Péter; Székács Zoltán; Széles Judit; Szemadám György; Szemereki Teréz; Tóth Bogyó István; Tóth Csaba; Vásárhelyi Kata; Véghseő Klára; Zalubel István; Zelenák Katalin.

A kiállítás megrendezését támogatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Szabó Tiborné képviselő.

Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az elmúlt majd két évtized során tehát a Kecskeméti Képtár (jelenlegi nevén a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye) fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2013 tavaszán az angyalok, 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. Végül múlt év tavaszán rendeztük meg a kilencedik biennálét, melynek alcíme ezúttal A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában volt.

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A biennálék alkalmával sokan fölkapták a fejüket, s végre többen is észrevették, hogy a rendszerváltozás ellenére ez a terület még mindig a mesterséges ideológiai elfojtás következményeit nyögi. Magyarországon a kilencvenes évekig a fiatalabb nemzedékek legjobbjai a keresztény ikonográfiával szinte nem is találkozhattak, legfeljebb csak egy lehetőleg minél távolabbra tolt művészeti hagyományként, művészettörténeti leckeként, tévesen azt sugallva, hogy itt csupán egy végtelenül elavult, korszerűtlen, további alkotások létrehozására méltatlan területről van szó. A keresztény mitológia azonban mélyebben gyökerezik Európa kultúrájában, gondolkozásmódjában, művészetének történetében és különösen az emberi lelkekben annál, hogy valaha is teljes egészében elveszítse a mindenkor érvényes aktualitását. Sebastian Francknak, Bruegel kortársának szavai ma is érvényesek: „Az egész Biblia újból és újból megismétlődik: Ádám bűnbeesése, a tudás fája, a bűnbánat, ugyanígy a halál és az élet… Krisztus szenvedései a maguk módján mindennap végbemennek és az összes története a Bibliának szintén… Bennünk a belsőnkben, innen jön ki minden, és ha úgy alakulna, hogy Krisztus külsőleg visszatérne, mint ahogy tagjaiban mindennap jön és szenved, úgy ismét újra és újra megfeszítjük őt, apáink mértékét betöltve”.

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a szintén bő másfél évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a 440. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria; Kiskunfélegyháza, Szent István templom; Pécs, Pécsi Galéria). A leglátogatottabb 2015 tavaszán a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében megrendezett tárlat volt, amelyet 56 ezren tekintettek meg. 2016 végén a Vizivárosi Galériában pedig sor került az első olyan kiállításunkra is (Karácsonyi Tárlat XV. – Szakralitás a kortárs zománcművészetben), ahol egy műfajt kiemelve, illetve az adott területet képviselő művészeti egyesülettel (Tűzzománcművészek Magyar Társasága) együttműködve mutatkoztunk be. 2017 nyarán, a Magyar Művészeti Akadémia meghívására, a Vigadó földszintén mutathattuk be a gyűjtemény egy részét, melyhez katalógus is társult. Legutóbb, 2018-ban pedig két helyen is kiállíthattunk: Szentesen, a Koszta József Múzeumban és a Pesterzsébeti Múzeumban.

Az Erdős Renée Házban megrendezendő kiállítás – tematikus megfontolásokból, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva – Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas zománcművész alkotásáról kölcsönözte a címét, amely pedig egyben Pilinszky János híres versére is utal:

És fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

És megérzik a fényt a gyökerek.

És szél támad. És fölzeng a világ.

 

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

Harmadnapra legyőzte a halált.

Et resurrexit tertia die.

 

ifj. Gyergyádesz László

 

Szakmai információ: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész (Kecskemét);  +36 (30) 287-2549; gyergyadesz@gmail.com

„Esse est interpretari + Françoise Gersaint nemzetközi alkotótábor” – Lisányi Endre képzőművész-esztéta kiállítása

2019. február 23 – március 17.

Megnyitó: február 23-án, szombaton, 18 óra

A tárlatot Ghyczy György festőművész nyitja meg, Strausz Eszter és Vörös László zenei közreműködésével.

 

 

 

 

 

 

 
 

 

A kisajátítás művészete: Rőzsehordó”                                                                                                 Asztrológus

 

A kiállítás megrendezését támogatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata: Rózsahegyi Péter képviselő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

 

Lisányi Endre, Ács József szobrászművésszel közös alkotásuk, a “Rákosligeti vízárus” előtt, amely az Erdős Renée Ház előző, a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett tárlatának közönségdíjas alkotása lett.

« Előző oldalKövetkező oldal »