Rákoscsaba régi képeslapokon

Megtekinthető július 31-ig

Rákoscsaba Rákos-patak

Rákoscsaba régi képeslapokon

A millennium idején fellendülő képeslapkiadás, az üdvözlőlapírás divatja hamarosan arra ösztönözte az ország kevésbé frekventált településein élőket is, hogy körülnézzenek közvetlen környezetükben, megkeressék a szépségeket, a megörökítésre érdemes épületeket, tájakat és képeslapot készítsenek róluk. Persze, az üzleti lehetőséget is felfedezték a kiadók abban a természetes vágyban, hogy a helyibeliek szívesen küldözgették a saját szépségeiket bemutató lapokat távoli ismerőseiknek. Rákoscsabán – amit akkor még Rákos-Csabának írtak – jellemzően a községben működő zsidó kereskedők voltak azok, akik az első lapokat kiadták: Ungvári Kálmán, akinek az üzlete a református templommal átellenben volt, a mai festékbolt helyén, a századforduló környékén kiadta a Laffert-kastélyt, a hamarosan lebontásra kerülő református templomot és a Pesti (ma Péceli) út látképét ábrázoló képeslapokat. A boltját Varga Mihály vette át. (Ezt az információt is a képeslapoknak köszönhetjük. A Pesti utat bemutató Ungvári-képeslapon a kiadó saját üzlete is szerepel, Varga folytatta a képeslap-kiadó tevékenységet is és szintén megörökítette a kibővített épületet, Varga Mihály üzlete felirattal.) Ő az 1910-es évek második feléig adta ki képeslapjait, amelyekről az úri kaszinó, a pályaudvar, a katolikus templom, a baptista imaház, a jegyzői lak, a községháza és a korabeli utcaképek köszönnek ránk. Mindezek pótolhatatlan forrást jelentenek a kort kutatók számára. A korszak jeles rákoscsabai kiadója még Engel Simon, de az 1910-es évek második felére már a budapesti kiadók is betörtek a „helyi piacra”. Ilyen Divald és Monostory vállakozás és a Magyar Fénynyomdai Részvénytársaság. Különösen szép az előbbi 1916-ban kiadott rákoscsabai sorozata.    

A pangás évei után az 1920-as évek második felétől kezdett fellendülni fel újra a képeslapkiadás. A csúcsot az 1930-as évek mozaikképeslapjai esetében érzékelhetjük. Ám ekkor már szinte eltűntek a helyi kiadók. A piacot Monostory György, Monostory utóda Kalántay és a Barasits vállalkozások uralták. Akadt ugyan egy-két kivétel, akik helyibeliek voltak, Sterner M. Ida könyv- és papírkereskedése és Farkasné dohánytőzsdéje, ám az ő kiadásaikat is  Barasits budapesti cége készítette.                                                                                                                                                                                                                                                   

A képeslapok speciális változatát jelentik a kis példányszámban, fényképészeti műteremben készült, legtöbbször mindenféle felírat nélküli fotóképeslapok, amelyek csak azért nevezhetők képeslapnak, mert a hátlapjukon kijelölték a címzésnek és a bélyegnek a helyét. Természetesen ezek is komoly képi információkat hordozhatnak. A rákoscsabai anyagban ilyen pl. a bogáti Hajdu-villát ábrázoló, 1905-06 körüli és az 1941-es, lengyel emlékművet ábrázoló lap.             

 A képeslapok datálásában nem elsősorban a feladás időpontja segít bennünket. Rákoscsabán is találhatunk olyanokat, amelyeket a XX. század elején adtak ki, de csak a 30-as években postáztak. Ha nincs más támpont, a formájuk is segíthet. Tudjuk, hogy 1905-ig az ún. hosszúcímzésű lapok voltak forgalomban, a lap hátoldala csak a címzést tartalmazhatta, az elejére írtak. Ezután vált hivatalossá a máig használt, osztott hátú lap. A jellegzetes, osztott, ún. mozaikképeslapok elsősorban az 1930-as évek termékei. Az alkalmazott betűtípus is változik az idők folyamán. Az eredetileg fekete-fehér, színezett képeslapok az 1910-es évek végéig voltak divatban.         

 A helytörténeti kutatót mégis leginkább az ábrázolt épületek segítik abban, hogy datálni tudja a lapokat. Rákoscsabán például ilyen segítséget jelentenek a következő dátumok. 1904-ben építették fel az új református templomot, 1911-ben a községházát, 1912-től van villanyvilágítás (a korábbi lapokon gázlámpák láthatók), 1925 a hősök szobrának avatási éve, 1927-ben nyitották meg a Goldmann (Csabagyöngye) strandfürdőt, 1931-ben a Máriát, 1936-ban emelték az országzászlót, 1939-ben szentelték fel az evangélikus templomot, stb.

A Rákoscsaba régi képeslapokon című kiállítást megelőző kutatómunka során egy igazi „szenzációs lelet” is előkerült. Az Erdős Renée Háznak és elődintézményeinek munkatársai, az 1970-es évek elejétől zajló gyűjtőmunka során nem találkoztak még az 1904-ben lebontott, régi csabai református templomot ábrázoló fényképfelvétellel. Ilyet még másolatban sem őriz a helytörténeti gyűjtemény. A csabai református egyház is csak egy 1950-es években készült Nyárádi Ferenc festőművész által festett képpel rendelkezik. Ha a régi templomot akartuk bemutatni, a mai napig a legautentikusabb forrásnak a Szánthó Géza által írt, Rákoscsaba község leírása – régi és újkori ismertetése című könyvben megjelent, 1911-ben – tehát a lebontás után hét évvel – készült, Korsós László által készített rajzot tudtuk illusztrációként használni. Nyilvánvaló volt azonban, hogy 1904-ben egy ilyen épületről, főleg amely ennyire jelentős szerepet töltött be egy község életében már fényképet készítettek. Főleg azért is állíthatjuk ezt, mert az épület szerepelt a korabeli műemléki nyilvántartásban. Egy ilyen, dokumentatív fotó a mai napig nem került elő. Viszont előkerült egy képeslap! Irimiás György, kerületi gyűjtő őriz egy olyan felvételt, amelyen a templom látható A lapot Ugvári Kálmán adta ki. A fotóból kiderül, hogy a legkésőbbi időpont, amikor lefotózhatták az épületet, az 1903-as év lehetett. De mivel Ungvárinak ismerünk más, korábban postára adott lapját, könnyen elképzelhető, hogy ez is azzal együtt megjelentetett korábbi képeslap.

Ádám Ferenc

 

 A kiállítást rendezte, a képeslapokat meghatározta:  Ádám Ferenc 

A rendező köszöni Irimiás Györgynek és Voloncs Gábornak, hogy lehetővé tették a saját gyűjteményükben lévő, eredeti képeslapjaik közreadását, Szanyi Dezsőnek pedig a közreműködést a vendéglőket, üzleteket és egyes utcarészleteket ábrázoló képeslapok térképre helyezésében,.

A kiállításrendezéshez segítséget nyújtott Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata: Dunai Mónika és Virág Mihály képviselő. Támogatásukból az adathordozót kiadta az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, 30 példányban.

 Az adathordozó technikai kivitelezését Debnár László végezte.

 

Rólunk admin

Mondd el a véleményed!

Ha érdekesnek találod
szólj hozzá!