PIROS? – A CONCORDIA 2010 – csehországi magyar képzőművészek kiállítása

Július 1 – július 20.

Megnyitó: július 1-én, vasárnap, 18 órakor

BLASKOVICS ÉVA, GÁL ATTILA, HAJNAL MIHÁLY, KUTAS ÁGNES, LŐRINCZ ZSUZSA, NÉMETH ENDRE, STRUHÁR BOGLÁRKA, ŠTEFUNKO SZABÓ ERZSI, STRIBER PÉTER, SZILVA EMŐKE

A kiállítás kurátora FARKAS VERONIKA művészettörténész, a komáromi (SK) Limes Galéria vezetője.

Sajtó: http://rakosmentetv.hu/video/concordia-2010-tarsasag-kiallitasa

A CONCORDIA 2010 csehországi magyar művészek független csoportosulása. Különböző korosztályhoz tartoznak, és a képzőművészet különböző területein alkotnak: vannak közöttük grafikusok, festők, szobrászok, fotósok és formatervező is.

Ami összeköti őket, az a sajátos helyzet, hogy mindnyájan jól ismerik a cseh miliőt, otthonosan mozgnak benne, miközben alkotásaikban érezhetőek magyar gyökerek is, amelyeket szeretettel őriznek és vállalnak.

B l a s k o v i c s   Éva

Rajzol, illusztrál, textillel foglalkozik. 2004-06 között a cseh-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokkal foglalkozó Prágai Tükör folyóirat főszerkesztője volt.

G á l   Attila

Fest, rajzol, grafikával foglalkozik, zenél és ír. Alapító tagja, szerzője és basszusgitárosa a „Jutott Neki“ kultuszzenekarnak, majd pedig megalapítója és egyben énekese is a „Gregor Samsa triónak“ és játszik  a „Nedělní lidé“ (Vasárnapi emberek), a cseh alternativ zenei életben szintén kultikusnak számító  zenekarban. Évekig volt grafikusa, szerkesztője és szerzője a Prágai Tükörnek.

Festményeit, munkáit finom irónia és groteszk látásmód hatja át.

H a j n a l   Mihály

Alkalmazott grafikusként, jelmez- és díszlettervezőként dolgozott Kassán. 1990-ben Prágába költözött. Nyaranként szülőhelyén, Anarcson alkot.

Pasztellképeket, egyedi technikájú grafikákat készít, rajzol és a  korábbi olajképek helyett egyre inkább akrillal fest. Sajátos, intenzív színvilága van, kompozíciói foltszerűen kezelt színekből állnak össze.

K u t a s  Ágnes

Báb- és díszlettervezést tanult Prágában. Igazi reneszánsz egyéniség. Elmaradhatatlan hegedűjével zenészként – énekesként ismerik a legtöbben. Grafikáin kívül jelmeztervezéssel, és illusztrálással, színpadi zenével is foglalkozik és verseket ír.

Színes monotypiái és ceruzatrajzai hol álomszerűek, hol gyermekien játékosak, önfeledten örömteliek.

L ő r i n c z  Zsuzsa

Festőművész, grafikus, szobrász. Kezdetben grafikát készített, (leginkább akvatinta, mezzotinta, maratás, monotypia és litográfia).

Újabban más technikák (szobrászat, merített papír, kollázs aszamblázs) kipróbálása és a kisérletezés jellemzi alkotói tevékenységét.Sajátos szimbólumrendszert használ alkotásaiban.

N é m e t h Endre

Sokműfajú művész, kora ifjúságától foglalkozik grafikával, festészettel, szobrászattal, kerámiával. 1983-tól a zománcozás mellett ipari kerámiákat és plasztikákat is készít. Csehországban, Kutná Horán él és alkot.

S t i r b e r  Péter

Alapvetően  restaurátor és festő. Édesapja Stirber Lajos zenei tankönyveit illusztrálta a szlovákiai magyar iskolák számára.

Portrékat és tájképeket fest, amelyek a csallóközi táj hangulatát idézik.

S z i l v a  Emőke

Szobrászati tanulmányait Pozsonyban lezdte a Képzőmüvészeti Főiskolán, Budapesten folytatta, és Prágában fejezte be.

A figurális szobrászaton belül nagyméretű kompozíciók létrehozása foglalkoztatja, de ugyanígy a kisplasztika, az érem és a dombormü is. Munkáit többnyire bronzba önti, de szereti a terakottát, a betont és a műkövet is.

S z t r u h á r  Boglárka

Az Osztravai Egyetem Művészeti Karán festő szakon végzett..

Nagyméretű képeket fest, rajzol és előfordult, hogy viaszos technikával részben átlátszóvá tett rajzait megvilágított térbeli „light boxokba“ instalálta. Erősen foglalkoztatják a tér és a nem hagyományos „másfajta kompozíció“ törvényszerűségei. Olyan festő Boglárka, aki meghívja a  n é z ő t, beinvitálja képei kompozícióinak intim terébe, hogy ne csak kívülálló figyelővé, hanem részesévé váljon.

S t e f u n k o v á  S z a  b ó  Erzsébet

Grafikus, festőművész. Rajzol és illusztrációkat készít.

Művei finomak, mégis erőteljesek, intimek, visszafogottak,mégis sebezhetően odaadóak. Témái  nőiesek titokzatosak, gyakran a termékenységről a fájdalomról és a magányról beszélnek. Leginkább a szürrealizmus sajátos eszközeivel létrehozott  bensőséges világába enged betekintést.

 forrás: http://www.radaykonyveshaz.hu/concordia-2010; http://www.efmk.hu/node/2406