Munkatársak
Ádám Ferenc (gyűjteményvezető, történész-muzeológus) +36 20 2649158
Bánki Tamás (muzeológus-múzeumpedagógus) +36 30 413 6119
Ferenczi Zsuzsa – gondnok – teremőr +36 1 2566062
A rákosmenti képző- és iparművészek Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett kiállítása
2010. január 23 – február 21.
2010. január 23-án, nyílt meg a XVII. kerületi képző- és iparművészek Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett, hagyományos tárlata az Erdős Renée Házban. A kiállítás tematikája ez évben “Örökségünk” volt, utalva arra is, hogy fennállásának 20. évébe lépett a kiállítóterem és muzeális gyűjtemény. A közönséget Horváth Tamás alpolgármester köszöntötte, a szakmai megnyitót P. Szabó Ernő művészettörténész mondotta.
A tárlaton kiállító művészek: Albert Éva Katalin, Ádámffy Pál, Ballonyi Pál Margit, Bánkuti István, Barnóth Zoltán, Bottos Gerő Gábor, Csorba Katalin, Hajdufy Zsuzsa, Ilosfai Krisztián, Kacsó Gergely, Kacsó Péter, Károlyi Ernő, Kiss György, Kukucska János, Laborcz Monika, Mecseki Hargita, M. Novák András, Orosz Károly, Parrag Emil, Páljános Erzsébet, Rabie M. Hadie, Szakáll Ágnes, Szalay Szilvia, Szinte Gábor, Tömpe Emõke, Vitárius Nikoletta
A kiállítás fődíját, Riz Levente polgármester díját, 2010-ben a szakmai zsűri döntésa alapján Kiss György festő-, szobrászművész érdemelte ki a gyulai várat ábrázoló érmével, amelyet 2009-ben a világ legszebb érmének választottak.
Horváth Tamás és Kiss György a polgármesteri fődíj átadásakor. Mellettük Fejér Gyula, illetve Ádám Ferenc, mögöttük Kelemen Sándor és P. Szabó Ernő művészettörténész. (forrás: tizenhetedik.hu)
Horváth K. József videointerjúja Kiss Györggyel: http://tizenhetedik.hu/kiss_gyorgy_0130.html
Elágazások – A XVII. kerület elődközségeinek helytörténete
A Rákosmente helytörténetét bemutató kiállítás rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről fellelhető, 1930 körül készült fotográfia tanúsága szerint, a két legfontosabb főútvonal, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződésében egy útjelző tábla mutatta a környező települések továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak az átértelmezett makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik elődközség (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget vagy Rákoshegy) története látható, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével.
Különösen indokolt ez a rendezőelv azért is, mert a XVII. kerületnek ma itt van a közigazgatási, közlekedési és részben az üzleti központja – önkormányzat, bankok, piac, autóbuszvégállomás – és ez az a hely, amelyet ma minden kerületi polgár ismer, s a köznyelv csak “Elágazás”-ként említi. Érdekes látniuk a régi fényképen a parasztházakat a mai tízemeletes panelek és a közintézmények helyén.
Mivel pedig mindegyik településnek igen korán volt vasútállomása – sőt, a Rákoscsaba településhez tartozó jelentős részegységek Rákoskert és Rákoscsaba-Újtelep is rendelkeztek önálló megállóval -, ezek felirata helyettesíti a településnevek kiírását és segíti a kiállítás egységének létrejöttét.
Más értelemben is “Elágazások” szóval jellemezhető Rákosmente históriája: a két Árpád-kori település Rákoscsaba és Rákoskeresztúr történetéből ágazik ki a többi elődtelepülés története. A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt, Rákoscsabát említő 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják.
